Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 12 találat lapozás: 1-12
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kocsik Zoltán

2008. május 19.

Május 18-án zsúfolásig megtöltötték a hívek Pécskán a római katolikus templomot, hogy együtt ünnepeljék a templombúcsút. Az ünnepi misét a tavaly pappá szentelt, pécskai születésű Kocsik Zoltán celebrálta. A búcsúban fellépett a dombegyházi Május Néptánccsoport, a Kisperegi Asszonykórus, a Pécskai Diákklub népi zenekara, valamint a helybéli Búzavirág. A templombúcsú az előző napon elkezdődött a templom melletti téren felállított színpadnál, ahol több együttes, köztük a délvidéki Temerinből érkezett 3+2 (Bugyi Zoltán és Burai Károly zenekara) szórakoztatta. /Irházi János: Templombúcsú Pécskán. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 19./

2012. május 3.

Országos Katolikus Egyetemista Találkozó
Isten keresése és felfedezése együtt
A Bánság fővárosában április 27–29. között került sor az Országos Katolikus Egyetemista Találkozóra (OKET) a Temesvári Keresztény Magyar Egyetemisták Közössége (TEKMEK) szervezésében.
A találkozó 1994-ben indult, amikor a kolozsvári és temesvári egyetemi lelkészségek fiataljai egymással szerettek volna találkozni. A rendezvény idővel félévente megrendezett igényes fórummá nőtte ki magát, amelyen a Brassói Egyetemi Lelkészség (BEL), a Csíkszeredai Egyetemi Lelkészség (CSEL), a Kolozsvári Egyetemi Lelkészség (KEL), a Marosvásárhelyi Egyetemi Lelkészség (MA-FIA), a Temesvári Keresztény Magyar Egyetemisták Közösség (TEKMEK) fiataljai és a gyulafehérvári teológián tanuló kispapok megoszthatták egymással tapasztalataikat, gondjaikat, együtt vehettek részt ifjúsági szentmisén és imákon, nyitottan, szabadon beszélhettek a hitük megéléséről, Istennel való kapcsolatukról.
A mostani találkozó címe Isten… hol vagy? volt. Vendégeink voltak a BEL, a CSEL, a KEL, a MA-FIA és a TEIFI-D fiataljai. Három nap alatt egy időszerű témát közelítettünk meg különböző nézőpontok segítségével. Az első napon az esti ima által elmélkedhettünk Isten jelenlétéről életünkben. Az életút állomásait ábrázoló kellékek, képek, imák, idézetek segítségévél felfedezhettük Isten jelenlétét. Láthattuk, hogy Isten gondviselő szeretete végigkísér gyermekkorunkban, hivatásunkban, párkapcsolatunkban, családunkban, magányunkban.
Szombaton ft. Szilvágyi Zsolt Istenkeresés a XXI. századbancímmel tartott előadást. Rámutatott arra, hogyan lehet megtalálni Istent abban a szekularizált, globalizált világban, amelyet talán legjobban Pilinszky János szavai jellemeznek a következőképpen: „Olyan világban élünk, ahol az evidenciák meghasadnak”. A vágyakozás, az elhatározás, az aszkézis, a bátorság, az önismeret útját bejárva megtalálhatjuk Istent. Az előadást követően bizalomjáték, képmeditáció, hangoskönyv és videórészlet segítségével beszélgettünk el kiscsoportokban arról, hogy hol van Isten hétköznapjainkban. A délutáni szentmisét msgr. Dirschl Johann általános helynök mutatta be, a prédikációban ft. Kocsik Zoltán kiemelte, hogy Jézus köztünk lakik.
Vinnai András a Csiky Gergely Állami Magyar Színház társulata által bemutatott Furnitur című zenés vígjátéka az elidegenedett, felelősség elől menekülő, értékeket kifordító társadalom mindennapjait ábrázolta humorosan, ironikusan és drámaian. Az előadást buli követte, amelyen ft.Andó Attila szolgáltatta a jó zenét.
A vasárnapi szentmisét ft. Bene Tamás mutatta be. Prédikációjában kiemelte, hogy fontos önmagunkban felismerni Istent. A találkozót záró kiértékelőben a résztvevők kiemelték, hogy egy családias és tartalmas rendezvényen vehettek részt, ahol fontos volt az egymással és Istennel való találkozás.
A rendezvény nem jöhetett volna létre támogatóink, partnereink nélkül. Köszönetet mondunk a szervezőcsapat minden lelkes tagjának és támogatóinknak: a Temesvári Római Katolikus Püspökségnek, a Temesvári Erzsébetvárosi Római Katolikus Plébániának, a Szalvatoriánius Rendháznak, a Csiky Gergely Állami Magyar Színháznak, az Airtechnik Kft-nek, a Courier For You Kft-nek, az Euro Motor‘s Kft-nek, az Expert Software Applications Kft-nek, a Kenyo Pan Kft-nek, a Media Crusher Kft-nek, a Quick Lunch Kft-nek, a Rewox Hungaria Kft-nek, a Sofasoft Kft-nek.
Molnár Tímea-Imola. Nyugati Jelen (Arad)

2012. szeptember 17.

Jubileum és piarista találkozó Temesváron
Felszentelésének 100. évfordulójához érkezett a temesvári piarista templom. Az idei búcsús szentmisét a Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepén délután 6 órakor Ruppert József piarista tanár, a kegyes tanítórend romániai megbízottja mutatta be.
A centenárium alkalmából a Piarista Főgimnázium egykori végzősei és növendékei találkozót szerveztek, hogy közösen is megünnepeljék szeretett iskolájuk templomának búcsúját.
Szentbeszédében P. Ruppert József néhány fontos mozzanatot emelt ki a kegyes tanítórend alapítója, Kalazanci Szent József életéből, aki a római szegénynegyedeket járva döbbent rá arra, hogy az itteni gyermekeknek nem csupán ennivalóra vagy pénzadományra van szükségük, hanem szellemi és lelki táplálékra is. Megalapította hát az első ingyenes iskolát, ahol a tanulás keresztényi neveléssel ötvöződött. Idővel a mozgalom szerzetesrenddé szilárdult, és Európa országaiban sorra épültek a piarista iskolák. Így jutottak el a rend képviselői 1788-ban Temesvárra is, ahol felépítették a Piarista Főgimnázium impozáns komplexumát. – Mindez beletartozik a temesvári piarista templom történetébe is. Itt látható egyébként Közép-Európa egyik legszebb Kalazancius-ábrázolása, amint a szentté avatott rendalapító imádkozni tanítja a gyermekeket – fogalmazott Ruppert József piarista szerzetes tanár.
A centenáriumi szentmise keretében P. Ruppert József meglepetéssel is szolgált: a rend elöljárója beleegyezésével ft. Túry László ny. lelkipásztort befogadták a piarista atyák lelki közösségébe.
Másnap, szeptember 15-én a piarista öregdiákok gyűltek össze a százéves templomban, ahol Ruppert József szerzetes, ft. Szilvágyi Zsolttemesvár-józsefvárosi plébános, ft. Kocsik Zoltán, a Gerhardinum Líceum spirituálisa és dr. Higyed István ny. református lelkész jelenlétében ft. Túry László ny. lelkipásztor, egykori piarista növendék celebrált szentmisét. Ezt követően a résztvevők a hajdani Alma Mater nagytermében osztályfőnöki órán vettek részt, megtekintették a közösen létrehozott múzeumot, ahol osztálytablók, jelvények, fotók, dokumentumok állítanak emléket az itt folytatott tevékenységnek.
A találkozó végül a belvárosi református templom termében fehér asztal mellett zárult. A folytatásban való bizakodásra jogosít, hogy a résztvevők szavukban, lélekben fiatalok maradtak s a viszontlátás reményében búcsúztak egymástól és szeretett iskolájuktól.
Nyugati Jelen (Arad)

2014. augusztus 27.

Hálósok, ha találkoznak...
Miről beszélgetnek a barátok, azonos érdeklődésű, egyazon körhöz, csoportosuláshoz tartozó emberek, ha találkoznak? Nyilván arról, ami összehozta, összeköti őket, ami legjobban foglalkoztatja, és ébren tartja az érdeklődésüket. Nos, a katolikus közösségek hálózata ilyen. Az aránylag fiatal, 1990-ben Budapesten alakult egyesületnek sikerült ismertté tennie a nevét, és behálóznia a Kárpát-medencét.
Hogy kiknek a révén, kiknek az elképzelése, törekvése találkozott, kik érezték úgy, hogy szükség van egy szorosabb összefogásra? Azok, akik a katolikus vallásban látják hitéletük kiteljesedését, a keresztény értékek továbbadásának a lehetőségét. Köztük vannak a Partium régióhoz tartozó csoportok, akik az elmúlt héten Temesváron képviseltették magukat egy olyan találkozón, amelyre ráillik a hasznos és kellemes minősítés.
Bálint Klára, a temesvári Háló csoport irányítója, a találkozó szervezője és házigazdája, Konrád Katalin, a Partium Háló Egyesület vezetője, ft. Gyenge Béla, a nagyváradi Szent József plébánia plébánosa, ft. Tóth Attila nagyváradi segédlelkész és a helybeliek, ft. Szilvágyi Zsolt józsefvárosi plébános, ft. Kocsik Zoltán, a Gerhardinum Katolikus Líceum spirituálisa, valamint a kiscsoportos beszélgetéseken résztvevőknek köszönhető a tartalmas, élménygazdag nap megélése.
Az erzsébetvárosi szalvatoriánus rend temploma, amely otthont adott a Háló-találkozónak, méltó keretet biztosított a mindenkit érintő kérdéskörnek. Ugyanis Keresztény nevelés a családban és az iskolában címmel ft. Kocsik Zoltán, a Gerhardinum Líceum lelki vezetője tartott előadást. Soha jobbkor! Hisz küszöbön a tanévnyitás, a gyermekek elindítása, és a család, az egyház, az iskola együttműködése feltételeinek a megteremtése napi feladat, egyik vagy másik nélkül hézagos lenne a nevelés. A szülői példaadás, az iskola egészséges légköre, a hitéletet irányító lelkipásztorok és hitoktatók személyes hozzájárulása együtt szolgálja az emberépítés nemes feladatát, amelyhez felnőni nem is olyan könnyű.
A kiscsoportos beszélgetések során egyéni tapasztalatok, emlékek, javaslatok hangzottak el, és közös ima szentesítette az elhatározást: szövögetni, bogozni kell továbbra is a Hálót, hétköznapokon és ünnepnapokon, akár egyszerű kenderszálból, akár selyemzsinórból, mert a cél közös. Hogy összetartson, megtartson és erősítsen.
Sipos Erzsébet, Nyugati Jelen (Arad)

2014. szeptember 16.

Iskolai évnyitó a Gerhardinum Római Katolikus Líceumban
Szeptember 15-én, hétfőn csengőszó jelezte az új tanév kezdetét az egykori temesvári piarista főgimnázium tágas folyosóján a Gerhardinum Katolikus Líceum növendékei számára.
Az ünnepélyes tanévnyitó 9 órakor a líceum nagytermében kezdődött, majd az egybegyűltek átvonultak a Szent György székesegyházba, ahol 11 órai kezdettel msgr. Dirschl Johann általános helynök mutatott be szentmisét.
Tanévnyitó beszédében Jakab Ilona tanárnő, a Gerhardinum Líceum igazgatója üdvözölte a növendékeket, külön köszöntve az előkészítő osztály tanulóit, akik most lépték át első alkalommal az iskola küszöbét, valamint a végzősöket, akiknek ez az utolsó középiskolai évük, és komoly megmérettetésre készülnek. Az igazgató a tanintézet és a szülők közötti szorosabb kapcsolat és együttműködés kialakításának fontosságát is hangsúlyozta.
A székesegyházban msgr. Dirschl Johann általános helynök és ft. Kocsik Zoltán spirituális üdvözölte az új iskolai év küszöbén a növendékeket és nevelőiket. – Megalakulása óta az Egyház küldetése a tanítás és nevelés volt. Az egyházi iskolában a tudományok átadása mellett Jézus tanítása az iránymutató, ezt az értéket igyekszik átadni a növendékeknek a pedagógus, legyen az világi vagy egyházi személy – hangzott el a szentbeszédben.
Mint azt ft. Kocsik Zoltán lelki vezető kérdésünkre elmondta, a Gerhardinum Katolikus Líceumban a 2014/2015-ös iskolai évben közel 330 növendék tanul, ebből 80 gyermek az óvodában, 100 pedig az elemi iskolában. A magyar tannyelvű IX. osztályba idén 15-en iratkoztak be.
Sipos Enikő, Nyugati Jelen (Arad)

2015. május 28.

Ballagás a Gerhardinum Katolikus Líceumban
„Értékeiteket ne rejtsétek véka alá”
A címben idézett gondolattal ft. Kocsik Zoltán spirituális búcsúzott a temesvári Gerhardinum Katolikus Líceum végzőseitől május 28-án, csütörtökön, a ballagás alkalmával a székesegyházban bemutatott szentmisén.
Az iskolai ünnepség már kora délelőtt elkezdődött, az egykori neves Piarista Főgimnázium folyosóján ismét felcsendült a Gaudeamus igitur, miközben a tizenkettedikesek osztályról osztályra járva köszöntek el tanáraiktól, diáktársaiktól és az alma matertől.
Ezt követően a maturandusok szüleik, családtagjaik és barátaik kíséretében körmenetben vonultak az iskolaépülettől a székesegyházig, hogy hálaadó szentmisével zárják az idei tanévet.
A liturgiát msgr. Dirschl Johann általános helynök celebrálta. A vikárius beszédében arra hívta fel a ballagók figyelmét, hogy az iskola által nyújtott tudás és keresztény nevelés a jövőben is szilárd alapot képez a fiatalok életében. A végzősöket magyar nyelven köszöntő ft. Kocsik Zoltán spirituális három alapvető tanácsot adott útravalóul egykori növendékeinek: – Legyetek bölcs emberek, akik kitartó, becsületes munkával érik el céljaikat. Értékeiteket, a felhalmozott tudást és emberséget ne rejtsétek véka alá, hanem osszátok meg. Végül pedig, a hitet soha ne hagyjátok el.
Az ünnepi liturgia megkapó mozzanata volt a végzősök búcsúja az iskolától dallal és szóban, ily módon is megköszönve tanáraiknak és nevelőiknek az eddig kapott gondoskodást, útmutatást. Végül a ballagók átadták az iskola kulcsát a következő tanév tizenkettedikeseinek.
Végezetül Jakab Ilona tanárnő, a Gerhardinum Líceum igazgatója lépett mikrofon elé, hogy elköszönjön eddigi növendékeitől. – Jean-Paul Sartre írta, hogy a szabadság felelősséggel jár, abszolút szabadság pedig abszolút felelősséggel. A felnőtté válás azt is jelenti a számotokra, hogy felelősek vagytok magatokért, a családotokért és a közösségért is, amelyben éltek. Ezt szem előtt tartva kívánok nektek sok sikert a továbbiakhoz – fogalmazott Jakab Ilona igazgató.
Amint azt a végzősök megfogalmazták, az érettségi után mindenki elindul a maga útján. Addig azonban még a tanulásé a főszerep.
Sipos Enikő
Nyugati Jelen (Arad)

2015. szeptember 15.

Iskolai évnyitó a Gerhardinum Római Katolikus Líceumban
Szeptember 14-én, hétfőn benépesült a temesvári Gerhardinum Római Katolikus Líceum tágas udvara, és a nagy múltú tanintézet széles folyosóit ismét gyermekzsivaj töltötte be. Majd hosszú csengőszó jelezte: megkezdődött az új tanév.
Az osztályfőnöki órát követően a növendékek az iskola nagytermében gyülekeztek, ahol elsőként Jakab Ilona igazgató üdvözölte őket. A tanévnyitón jelen volt Marossy Zoltán Temes megyei alprefektus, Kiss Ferenc tanfelügyelő és Matekovits Mihály, a romániai Tanügyminisztérium kisebbségi főosztályának egykori vezérigazgatója.
– Számotokra melyik a szebb ünnep: az iskolai évzáró vagy a tanévkezdés? – intézte a kérdést a növendékekhez Jakab Ilona igazgató, és a válasz a gyermekek részéről diplomatikus volt: mindkét napot egyformán izgatottan várják. Az igazgató külön üdvözölte azon osztályok tanulóit, akik most lépték át első alkalommal az iskola küszöbét: a legkisebbeket, vagyis az előkészítő osztály növendékeit, az idén ősztől induló román tannyelvű ötödik osztályosokat és a kilencedikeseket. Marossy Zoltán alispán beszédében a temesvári oktatás történetéből elevenített fel néhány kiemelkedő mozzanatot, Kiss Ferenc tanfelügyelő pedig a magyar nyelven történő oktatás fontos eredményeként üdvözölte az idén ősztől beinduló előkészítő osztályt.
A temesvári székesegyházban bemutatott tanévkezdő szentmisén a liturgiát celebráló ft. Laus Nikola püspöki irodaigazgató bevezetőjében hangsúlyozta: kettős ünnep a mai. – A Szent Kereszt felmagasztalásának napja, amely egyben a piarista templom búcsúünnepe, kereszténységünkre utal, a tanévnyitó pedig az oktatás és a tudomány szerepére irányítja a figyelmet. A Gerhardinum tanárainak és nevelőinek az oktatáson túl az a küldetésük, hogy a tanítást ötvözzék a keresztényi szellemben történő neveléssel. Ugyanakkor a gyermekeknek sem csupán az a feladatuk, hogy rendszeresen részt vegyenek az órákon, és egyszerű közönségként üljenek a padokban. A tanulóknak törekedniük kell arra, hogy idejüket és energiájukat a valódi értékek felkutatására és megőrzésére fordítsák – fogalmazott szentbeszédében ft. Laus Nikola püspöki irodaigazgató.
Mint azt ft. Kocsik Zoltán spirituális kérdésünkre elmondta, a Gerhardinum Katolikus Líceumban a 2015/2016-os iskolai évben közel 350 növendék tanul: 80 gyermek az óvodában, 270 pedig az elemi és a középiskolában.
Sipos Enikő
Nyugati Jelen (Arad)

2015. november 10.

35 éve őrzik a pécskai magyar hagyományokat
A Búzavirág-generációk együtt ünnepeltek
Megható, vastapssal jutalmazott gálaműsorral és hajnalig tartó bállal ünnepelték a pécskai Búzavirág Néptáncegyüttes egykori és mai tagjai fennállásának a 35. évfordulóját szombaton.
A gálaműsort megelőzően a tagok megkoszorúzták több egykori táncos sírját a római katolikus temetőben, majd részt vettek az elhunyt tagok emlékére a kápolnában a pécskai származású ft. Kocsik Zoltán által bemutatott szentmisén.
Az ünnepi műsor kezdetére megtelt a művelődési ház, és a közönség meghatódva nézte végig, ahogy újra színpadra léptek a több generációt képviselő egykori táncosok, akik hetekig próbáltak erre az alkalomra. A Khell házaspár által 1980-ban diákokból alakított együttes mostani tagjai is nagy sikert arattak, a legkisebbekből álló Bojtocska csoporttól, a Kis- és Nagy Boglárka csoportokon át, a felnőtt táncosokig, összesen több mint nyolcvanan.
A palotástól a cigánytáncig, több koreográfiát és számos viseletet felvonultató gálát követően a Búzavirág Néptánccsoport életében fontos szerepet betöltő 25 személy emléklapot és egy erre az alkalomra készíttetett kerámiát is kapott az Engi Márta Ildikó elnök vezette Egyesülettől.
Az eseményen jelen voltak a Búzavirág korábbi és jelenlegi vezetői, koreográfusai, a pécskai magyar néptánccsoportot folyamatosan támogató pécskai önkormányzatot pedig Miodrag Stanoiov alpolgármester képviselte.
Az esti bálra zsúfolásig megtelt az Ipartestület székháza, több mint 200-an mulattak együtt, hiszen, ahogy többen is fogalmaztak, „mindnyájunkat összeköt a Búzavirág és a tánc”.
Hajnalig szórakoztak a kisperegi Roulette zenéjére, a tombolán értékes nyereményeket sorsoltak, az utolsó bálozók reggel 8-kor mentek haza. Mindenkinek tetszett és ízlett is a háromemeletes, magyaros elemekkel díszített ünnepi torta.
Az ünneplés vasárnap késő délután folytatódott, ugyanis a Záhonyból hazaérkezett pécskai delegáció három tortát „kézbesített” a polgármesteri hivatal dísztermében összegyűlt búzavirágosoknak.
A Záhonnyal szomszédos Zsurk község polgármester asszonya, Pócsikné Vakula Ágnes javaslatára, Helmeczi László záhonyi polgármesterrel együtt három, különböző ízesítési tortát készítettek és küldtek el Pécskára, kifejezve csodálatukat és tiszteletüket a Búzavirág Néptánccsoport tagjai iránt, a magyar hagyományok ápolásáért tett erőfeszítésükért.
Az ajándékokat Antal Péter polgármester adta át Engi Márta Ildikónak, illetve a jelen lévő vezetőségi tagoknak és azoknak az egykori és jelenlegi táncosoknak, akik már kipihenték magukat a szombat éjjeli mulatság után, és eleget tudtak tenni a meghívásnak.
Sinka Pál
Nyugati Jelen (Arad)

2016. június 3.

Ballagás a Gerhardinum Katolikus Líceumban
„Híven a széphez, az igazhoz, jóhoz”
A Kalazanci Szent Józsefhez írt piarista himnusznak a címben idézett szavaival ft. Kocsik Zoltán spirituális búcsúzott június 2-án, csütörtökön a székesegyházban bemutatott szentmise keretében a Gerhardinum Katolikus Líceum végzős tanulóitól.
Az iskolai ballagást követően ugyanis a maturandusok tanáraik, szüleik, családtagjaik és barátaik kíséretében a székesegyházba vonultak, hogy hálaadó szentmisével zárják az idei, számukra utolsó, líceumi évet.
A liturgiát msgr. Dirschl Johann általános helynök celebrálta több egyházmegyés lelkipásztor jelenlétében. A szentmisén részt vett ft. Ruppert József budapesti piarista szerzetes, a rend romániai delegátusa.
Szentbeszédében msgr. Dirschl Johann általános helynök arra buzdította a ballagókat, hogy a négy esztendő alatt összegyűjtött tudással, tapasztalattal, hittel felvértezve induljanak bátran tovább útjukon.
A végzősöket magyar nyelven köszöntő ft. Kocsik Zoltán spirituális pedig a már említett himnusz szavaihoz kapcsolódva kiemelte: – Fontos, hogy sugározzátok a szépet, keressétek az igazat, és hogy jót tegyetek.
Az ünnepi liturgia megkapó mozzanata volt a végzősök búcsúja az iskolától dallal és szóban, ily módon is megköszönve tanáraiknak és nevelőiknek az eddig kapott gondoskodást, útmutatást. A magyar tannyelvű tizenkettedik osztály növendékeinek nevében Sós Timothy mondott fiatalos lendületet sugárzó, eredeti hangvételű búcsúbeszédet, amelyben szívből jövő szavakkal emlékezett egykori osztálytársukra, Bogosi Józsefre, aki sajnos ma nem lehetett közöttük. Végül a ballagók átadták az iskola kulcsát a következő tanév tizenkettedikeseinek.
Végezetül Jakab Ilona tanárnő, a Gerhardinum Líceum igazgatója lépett mikrofon elé, hogy elköszönjön növendékeitől. – Az elmúlt négy esztendőben igyekeztünk megtanítani nektek azt, hogy az iskola az a hely, ahol a fiatal fejlődni képes tudásban és emberi kapcsolataiban. Amikor pedig több feladatot kaptatok és követelmények elé állítottunk, azért volt, mert bíztunk bennetek. Kívánok nektek sok sikert a továbbiakhoz – mondotta az igazgató.
A szentmise a közismert Gaudeamus igitur kezdetű énekkel zárult.
Sipos Enikő
Nyugati Jelen (Arad)

2016. szeptember 13.

Tanévnyitó a Gerhardinum növendékei számára
Negyedszázados fennállásához érkezett az iskola
Az eddigi hagyománytól eltérően a Gerhardinum Római Katolikus Líceum tantestülete, valamint a növendékek az iskolai év első napján nem a líceum épületébe, hanem a Temesvári székesegyházba igyekeztek. Ott került sor ugyanis az ünnepélyes tanévnyitóra, valamint az ez alkalomból bemutatott szentmisére.
A templom tágas hajóját megtöltő gyermekeket és az őket kísérő szülőket, valamint a tanárokat, tanítókat elsőként Jakab Ilona igazgató üdvözölte. A tanévnyitón jelen volt Marossy Zoltán, a Temes megyei tanács osztályvezetője és Kiss Ferenc tanfelügyelő.
– Jubileumi tanévnyitó az idei, a Gerhardinum Katolikus Líceum fennállásának 25. évnyitója. Idén 21 osztályban 380 tanuló és óvodás gyermek, valamint 42 tanár, tanító és nevelő kezdi meg az iskolai évet. Kívánom mindannyiuknak, hogy jövő júniusban ugyanitt elégedetten, tudásban gyarapodva és szép élményekkel gazdagodva induljunk szünidőre – mondotta az igazgató. Ezt követően bemutatta az egyes osztályok tanítóit és osztályfőnökeit. A magyar tannyelvű előkészítő, valamint az első osztály tanító nénije Gergely Krisztina és Lőrincz Gyöngyi, a középiskolások osztályfőnökei Balla Tamás, Kapitány Melinda, Nüszl Erzsébet és Bakos Veronika tanárok. Jakab Ilona igazgató ugyanakkor szeretettel üdvözölte Mihalca Márta tanárnőt, aki az idei tanévtől az aligazgatói tisztséget tölti be.
A székesegyházban bemutatott Veni Sancte szentmisén a liturgiát celebráló Msgr. Dirschl Johann általános helynök homíliájában hangsúlyozta: ezen a vidéken, az ősi csanádi egyházmegyében elsőként Szent Gellért püspök alapított iskolát, így hálára ad okot, hogy közel ezer év múltán az ő nevét viselő tanintézet, a Gerhardinum immár negyedszázados fennállásához érkezett. Magyar nyelvű szentbeszédében ft. Kocsik Zoltán spirituális arra hívta fel az egybegyűltek figyelmét, hogy a növendékek a tanulás által fedezik fel a természete és az őket körülvevő világot.
A természet szépségei azonban továbbvezetik gondolataikat ahhoz, aki mindezt teremtette, vagyis a Jóistenhez. A lelkipásztor ugyanakkor a tanévnyitó alkalmából három nevelőről is megemlékezett: a Szűzanyáról, Jézus édesanyjáról, Szent Gellértről, akit Szent István kért fel fia, Imre herceg tanítására, valamint Kalazanci Szent József kegyesrendi szerzetesről, aki a szegény sorsú gyermekek számára Rómaban megalapította az első ingyenes iskolákat.
A tanévnyitó ünnepélyes perceit követően a Gerhardinum Katolikus Líceumban is csakúgy, mint minden tanintézetben, megkezdődött a közös munka, amely remélhetőleg megannyi pozitív élményt jelent majd tanárnak és növendéknek egyaránt.
Sipos Enikő
Nyugati Jelen (Arad)

2017. július 7.

„Ha nem vagyunk figyelmesek, a magyar gyerekek el fognak veszni”
Temesvári szórványról, közösségi igényről, oktatásról Kocsik Zoltánnal
A januárban leégett kommandói iskola könyvtárának pótlására a Szabadság és a Kolozsvári Rádió magyar adása által kezdeményezett adománygyűjtés sikerét igazolja, hogy a kommandói könyvtár teljes feltöltése után a szórványba is jutott a könyvekből. A temesvári Gerhardinum Római Katolikus Teológiai Líceum könyvtárának polcaira már kerültek könyvek júniusban is, amikor a rádió munkatársai vittek el a nagyvárosi szórványba az összegyűlt kötetekből, ám a nagyvonalú adományoknak köszönhetően Kocsik Zoltán temesvári római katolikus pap a napokban egy újabb szállítmányért jött el Kolozsvárra, hogy még egy „kisbusznyi” kötettel bővüljön könyvtárjuk. Vele beszélgettünk a rakodás után.
– A könyvadomány, amely, ahogy néztem, szépirodalmi-, magyar nyelvhez kapcsolódó- és történelemkönyvekből áll, a Gerhardinum Római Katolikus Teológiai Líceumba, Temesvárra kerül. Az iskola könyvtárának bővítése régi cél, ezért szívesen fogadjuk el a kolozsvári közösség adományát – magyarázta Kocsik Zoltán, aki a tanintézmény történetét is elmesélte. – Idén ünnepeljük az iskola fennállásának 25. évfordulóját: 19 éven keresztül líceumként működött az intézmény, hat évvel ezelőtt nyitottuk meg az elemi iskola kapuit, öt évvel ezelőtt az óvodáét. Lassan, lentről építkezünk: néhány éven belül összeér az alsó tagozat a felsővel, óvodásaink itt fejezik majd be tanulmányaikat. Megközelítőleg 390 diákunk van, ez magába foglalja az óvodásokat, illetve az összes tanulót elsőtől tizenkettedik osztályig. Mi vagyunk az egytelen katolikus iskola az országban, amelyben két nyelven, magyarul és románul is folyik az oktatás. A magyar tagozat Arad és Temes megye fiataljait, míg a román Temes és Krassó-Szörény megye diákjait gyűjti össze. Igazából a román tagozat nem is román, vagy csak elenyésző mértékben, hiszen ez a tagozat gyűjti össze azokat a katolikus nemzeti kisebbségeket, amelyek a Bánságban élnek – így nálunk tanulnak bolgárok, csehek, szlovákok és horvátok. Ők román nyelven tanulnak, számukra a hétköznapi kommunikáció nyelve is a román, de mindegyik tanuló egy nemzeti kisebbséget képvisel.
– A nagyvárosi szórványnak más jellemzői vannak, mint a kisebb településeken. Mesélne egy kicsit a temesváriak helyzetéről?
– Többféle magyar él Temesváron: vannak a törzsgyökeres temesváriak, vagy azok, akik több generációra visszamenőleg Temesváron laknak, ám van egy olyan csoport is, amely a ’70-es, ’80-as, ’90-es években telepedett le, sokan például Székelyföldről költöztek ide. Emellett sok az egyetemista, akik Hargita és Kovászna megyéből érkeznek. Sajnos azt kell mondanom, hogy az itt tanuló, megközelítőleg 1000 magyar egyetemistának nincs közösségi igénye, elvesznek a városban. Igaz, többen úgy jönnek ide a tömbmagyar vidékről, hogy bepótolják a román nyelvtudási hiányosságaikat, így román barátokat szereznek maguknak. Ám vannak különböző ifjúsági tevékenységek, amelyeken ezek a magyar diákok részt vehetnek, vehetnének: ott van a Temesvári Keresztény Magyar Egyetemisták Közössége (TEKMEK), hasonlóképpen református ifjúsági csoport is létezik (IKE), a Temesvári Magyar Diákszervezet (TMD) vagy a TEMISZ. Ezek a szervezetek rengeteg lehetőséget teremtenek arra, hogy a magyar fiatal közösség találkozhasson. Ám a mai emberekből kiveszett a közösségi igény, Temesvár elveszette a ’70-es, ’80-as évekre jellemző pezsgő magyar egyetemista életet. Többen, már több alkalommal tanakodtunk, ötletünk azon, hogy mit tehetnénk ez ügyben, de úgy gondolom, ezt nem lehet megállítani. Temesvár nagyon sok mindent tud nyújtani, ugyanúgy, mint Kolozsvár, ugyanúgy a magyaroknak, mint a románoknak, így azok, akik eljönnek hozzánk, nem biztos, hogy a magyar arculatát szeretnék látni, megismerni a városnak.
– Mit tud tenni az egyház a „csapongó” magyarok közösségbe való bevonásáért?
– Ez egy nagyon érdekes dolog. Katolikus és református részről működnek az ifjúsági csoportok, ahova járnak embernek, vannak aktívabb tagok is. A világhálón jelen vagyunk, ez már alapkövetelmény, hirdetéseket készítünk, fent vagyunk a Facebookon. Ám elrángatni egy eseményre senkit sem lehet, csak meghívni. Nem csak ifjúsági hittanórára, beszélgetésre, hanem alkalomadtán a szórakozásra, bulizásra is van lehetőség. Gyakran szervez kirándulásokat a diákszövetség is, tehát lehetőség van a találkozásra, csak meg kell látni, „rá kell kattani”, ki kell próbálni. Egy külön csapat kellene, akik bentlakásról bentlakásra, diákotthonról diákotthonra járva felkeresné a magyar egyetemistákat… A közösségek azért nem működnek, nem csak nálunk, hanem Erdély- és Bánság-szerte, mert hiányzik a személyes megszólítás. Egy Facebook-hirdetés, szórólap lehet nem mond semmit. Ha engem így hívnának el valahova, lehet, én se mennék. De ha van egy kapcsolatember, egy személy, akihez kötődik, aki megszólította, akkor már másképp működhetne a közösség. Ez hiányzik, az emberi erőforrás, amely minden egyes személyt külön-külön felkeresne, személyesen megszólítana. Ez lenne talán az egyetlen megoldás, amellyel a közösségi igényt fel tudnánk támasztani.
– Ezek az „csapongó” magyarok megmaradnak magyarnak, még ha a közösségi életben nem is vesznek részt?
– Nagyon sok a vegyes házasság. Az iskola alsóbb tagozataiban, illetve az óvodában rengeteg vegyes házasságból származó gyerek tanul. Örülök annak, hogy a román fél nagyon sokszor nyitott: nyitott arra, hogy a gyereke két kultúrával, két önazonossággal nőjön fel, két anyanyelvet beszéljen. Így az, hogy egy gyerek magyar maradjon, sokszor a román fél jóindulatán múlik, illetve a magyar fél határozottságán. Minden emberi síkon áll, és ezért sokszor instabil.
– Jellemző az Temesvárra, hogy a diákok, akik román nyelven tanulnak, egy idő után visszatérnek, áttérnek a magyar nyelvű oktatásra?
– Igen. Van egy fakultatív nyelvkurzus programunk, amely jelenleg 16 olyan Temes megyei településen működik, ahol még van magyar kisebbség, akár katolikus, akár református. Az egyház, iskola és a fakultatív nyelvkurzus próbálja bennük megtartani az identitást. Nagyon sok helyen nincs már magyar iskola..
Sarány Orsolya / Szabadság (Kolozsvár)

2017. július 27.

Szent László király újból legyőzte a kun vezért
A Gerhardinum Római Katolikus Líceum udvara a legjobb „fakultatívos” gyerekek zajától volt hangos a múlt héten, akik a Tanulj meg írni-olvasni magyarul játékosan című jutalomtáborban fejleszthették magyar nyelvtudásukat. A július 21-én megtartott táborzáró ünnepségen a gyerekek színdarab formájában bemutatták Szent László király életét és a legismertebb Szent László-legendát, a magyar lányt elrabló kun vitéz legyőzését.
A Temes megyei fakultatív magyar oktatásban részt vevő gyermekek második alkalommal megszervezett magyar nyelvtáborának záróünnepségén részt vett Marossy Zoltán, a Temes Megyei Tanács osztályvezetője, Jakab Ilona, a házigazda oktatási intézmény igazgatója, valamint Kocsik Zoltán spirituális, a gyerekekkel foglalkozó szaktanárok és oktatók. A megye elszórványosodott magyarlakta településeiről – Buziásfürdő, Csák, Csene, Facsád, Gyertyámos, Máriafölde, Pusztakeresztúr, Újvár, Varjas – érkezett V–VIII. osztályos gyerekek óriási lelkesedéssel mutatták be felfrissített és szépen gyarapított magyar nyelvtudásukról tanúskodó műsorukat. A csapatokba szerveződött gyerkőcök – Oroszlánok, Gerhard és Tamás Állatkertje – beszámoltak a játékos tevékenységek eredményeiről, magyar népdalokat énekeltek, nyelvtanuló játékokat játszottak, verseket és nyelvtörő mondókákat adtak elő, végül a Szent László-év alkalmából színdarab formájában bemutatták a lovagkirály életét és legendáit, köztük a magyar leányt elrabló kun vezér legyőzését. Az előadásra általuk készített, Szent László- korabeli jelmezeket öltöttek a gyerekek, nem hiányoztak a csatajelenetekhez szükséges kardok, pajzsok, sisakok és egyéb harci eszközök. Az ünnepség végén a nyelvtanuló tábor valamennyi résztvevője oklevelet és ajándékot kapott a szervezőktől.
„A tábor öt napja alatt nagyon sokrétű tevékenység zajlott a Gerhardinum Líceumban – nyilatkozta a Nyugati Jelennek Kocsik Zoltán spirituális –, délelőttönként inkább elméleti nyelvtanulás zajlott három szakoktatóval, akik a magyar nyelvtant játékos formában gyakorolták a gyerekekkel, igyekeztek a nyelvi kompetenciákat fejleszteni. A délutánok kreatívabb műhelymunkával teltek, volt kézművesműhely, táncműhely, játékműhely, sportműhely, játékos nyelvtanulás és nyelvhasználat. Reggel és délben egy kis lelki impulzust is adtunk a gyermekeknek. Az idei tábornak a témája Szent László király volt, próbáltuk a nagy király alakját, tetteit, legendáit közelebb hozni a gyermekekhez. A legtöbb gyermeknek hiányosak a magyar történelmi ismereteik, de nyitottak voltak a Szent László életével kapcsolatos ismeretekre, a legendáit szépen megjegyezték. El is játszottunk három Szent László-legendát: Szent László harca a kun vitézzel, Szent László füve és Szent László vizet fakaszt. A zárórendezvényen kis színdarab formájában el tudtuk játszani Szent László életét”. Kocsik Zoltán tisztelendő úr azt is elmondta: a fakultatív magyar oktatásban részt vevő gyermekek többsége otthon többé-kevésbé beszéli a nyelvet, a passzív nyelvtudásuk megvan, de idegenek előtt nem mernek megszólalni magyarul. Sokan az 1–4. osztályt magyarul végezték el, de utána román iskolába kerültek és sem románul, sem magyarul nem tudnak rendesen, a románt még nem tanulták meg, a magyart már kezdik felejteni. Ilyen helyzetekben érdemes identitáserősítő tevékenységeket végezni a gyermekekkel. „Érdekes, hogy akik nem beszélnek magyarul vagy törik a magyart, azok is azt mondják, hogy magyarok is vagyunk. Sok vegyes családból való gyermek vett részt a táborban, akik azt mondják, hogy két identitással rendelkeznek, van egy anyanyelvük meg apanyelvük, de egyik sem tagadta meg a magyarságát!” – mondta Kocsik Zoltán spirituális.
A Temes megyei fakultatív magyar nyelvoktatás kezdeményezője Marossy Zoltán volt alprefektus, aki szerint a nyelvtábor célja megmutatni a gyermekeknek, hogy van magyar közösségi élet is Temes megyében. „Ez a második Gerhardinum-nyelvtáborunk, Tanulj meg írni, olvasni magyarul játékosan címmel, ahol olyan V–VIII. osztályos gyermekek vesznek részt, akik fakultatív oktatásban tanulják a magyar nyelvet. Azok a gyerekek vannak itt a táborban, oktatóik javaslatára, akik a legjobban beszélik a nyelvünket. Itt egy hétig magyarul kell beszélni, a két nagy egyház, a római katolikus és a református egyház lelkészei, a Gerhardium Líceum magyar oktatói foglalkoznak velük és a belvárosi református ificsapata is mellénk állt. A csapat nagyon jól összekovácsolódott, oktatókkal és önkéntesekkel együtt 15-en vagyunk. Az anyagi támogatást a Generația Tânără România Egyesület közvetítette a számunkra, tavaly amerikai szponzorunk is volt, reméljük jövőre is lesz!” – nyilatkozta lapunknak Marossy Zoltán.
Pataki Zoltán / Nyugati Jelen (Arad)



lapozás: 1-12




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998